pettkofejlec-szelet
mdf.hu
 
a legfrissebb kedvenc témák
parlamenti munka parlamenti séta
újpest magamról
rákospalota e-mail küldése
sajtótájékoztatók linkek
hírlevél bulvár hírek
 
kapcsolat beállítom kezdőlapnak honlaptérkép címer animáció impresszum
 
Kertészeti tanácsok őszre
 
   
 
Mert aki a virágot szereti...
Kertészeti ötlettár kezdők és gyakorlottak részére az őszi időszakra
 

Kezdőknek

Ha Ön még nem gyakorlott kertészkedõ, és új kertjéhez tapasztalatokat gyûjt, akkor fogadjon szívesen tõlem néhány idényszerû, aktuális kertészeti ötletet:

  

Az õsz a kertészetben a telepítések, ültetések ideális idõszaka. A fagymentes zónában a gyökerek fejlõdése folyamatos, és a gyökérsebek gyógyulása is lezajlik tavaszig. A talaj általában elég nedves, és télen is kap elegendõ csapadékot a facsemete a biztos eredéshez.

Azt, hogy milyen növényt telepítsen a kertjébe az ember, nagyon sok minden befolyásolja. Nem elég csak kinéznünk néhány szép fát, bokrot egy-egy könyvbõl, vagy mediterrán útjaink során, hiszen nagyon változóak a növények igényei. Oda kell figyelnünk az éghajlati adottságainkra, a kert talajának minõségére, kertünk nagyságára, a ház és a benne lakók stílusára, valamint arra, hogy díszkertet, vagy gyümölcsös-veteményest szeretnénk-e inkább magunk körül látni.

Általában a mediterrán országok fái, bokrai nálunk csak dézsás növényekként, fagymentes helyen átteleltetve tarthatók, mégis ezek a rövid nyári idõszak talán legmutatósabb és leghálásabb díszei.

Kertünk nagysága is fõ szempont a növények megválasztásánál, hiszen a túlzsúfolt kert egyik évrõl a másikra több gondot tud okozni, mint örömet. Számolnunk kell a kiválasztott növények felnõttkori méretével, hogy ne takarják egymást és ne is nõjék ki a kertet néhány év alatt.

Célszerû úgy összeválogatni a növényeket, hogy legyenek örökzöldek is, amik télen is hoznak egy kis színt a havas fehérségbe, de legyen többféle lombhullató fa és bokor is, hiszen igazán ezeken látjuk az évszakok változását. Ezeket aztán úgy a legszebb összeválogatni, hogy legyenek vörös levelûek, zöldek és sárgák is, valamint hogy tavasztól õszig mindig legyen egy-egy bokor, fa vagy évelõ, mely pompás virágözönével díszíti kertünket.

Jó elõre tudnunk, hogy ha gyümölcsös, veteményes, úgynevezett haszonkertet szeretnénk, akkor azt kora tavasztól a tél beálltáig folyamatosan kell mûvelnünk. Kezdve a gyomirtástól a vetésen át a ritkításig nagyon sok munkát ad az embernek, ugyanakkor nincs szebb érzés egy kertész számára, mint mikor a saját maga által nevelt, gondozott gyümölcsökbõl, zöldségekbõl kínálhatja meg a vendéget.

Ha gyerekek vannak a családban, mindenképpen tervezzünk be egy kisebb gyepet, egy homokozót, egy-két gyümölcsfát (pl.: cseresznyefa, kajszibarack fa), és amennyiben van rá mód, egy kis kerti tavacskát vagy csobogót is, hiszen ezek nagyon jó elfoglaltságot biztosítanak a gyermekeknek.

Növényeinket úgy válasszuk meg, hogy az általuk alkotott kertbe szervesen illeszkedjék a ház, és az egyéb kerti építmények (pergola, garázs…). Vegyük figyelembe, hogy ha mediterrán stílusban épült a házunk, az nem fog jól mutatni a japán stílusú kertben és fordítva. Az egyes stílusokat nagyon jellegzetessé lehet tenni kertépítészeti elemekkel, kültéri burkolatokkal, kerítés- és falelemekkel, növényekkel, és egyéb kerti kiegészítõkkel.

Ha már sikerült megválasztani a stílust, és eldönteni, hogy milyen növények kerüljenek új kertünkbe, felmértük a talaj minõségét, és ha szükséges volt, ki is javítottuk azt, kezdhetjük nézegetni a nagy faiskolák kínálatait. Az év minden fagymentes napján telepíthetõek a konténerben nevelt növények. A lomblevelû örökzöldek esetében figyelembe kell venni, hogy a legideálisabb idõszak a telepítésükre az õsz, mert már leállta a hajtásnövekedés, és van elég csapadék a kiszáradás ellen, valamint elég meleg a talaj ahhoz, hogy a téli begyökeresedés meginduljon. A faiskolák kínálnak még földlabdás és szabadgyökerû fákat is. Az elõbbit tavasszal és õsszel, az utóbbit õsszel ültethetjük el a gyökerek agyaggos, gombaölõs pépbe mártása után.
Az ültetogödör mérete fák esetében 1x1x1m, suhángoknál, bokorfáknál 0,8x0,8x0,8m, cserjéknél 0,6x0,6x0,6m. a növényeket az eredeti ültetési mélységig süllyesszük csak le, mert ha mélyebben telepítjük el, oltványok esetében elõfordulhat, hogy a nemes „lelép az alanyról”. Az ültetõgödör aljára jó érett istállótrágyát tegyünk, hogy a kezdeti gyökérnövekedés minél erõteljesebb és eredményesebb legyen. Az új telepítésû fákat, cserjéket célszerû enyhén visszametszeni, hogy biztosabb legyen a gyökeresedés. Nézzük meg, hogy szépen, egyenesen áll-e a fa az ültetõgödörben, és a széliránnyal ellentétes oldalra helyezet karóhoz laza nyolcas kötéssel kössük ki, hiszen a téli erõs szelek akár ki is tudják fordítania friss telepítésû fákat. Az elültetett növényeket öntözzük be, kupacoljuk a talajt a törzsükhöz, majd tavasszal tányérozzuk ki, hogy a csapadékot jobban megtartsuk.
Ha nagyon szeles a telkünk, ami egy üres, vagy frissen telepített kertnél nem furcsa, a kerítésre kössünk nádszövetet, mely megvédi az új fákat, bokrokat az õsztõl tavaszig tartó erõs szelektõl.

A gyepet magvetéssel, vagy gyepszonyeg leterítésével is kialakítjuk, de mindenképpen fontos, hogy tökéletesen elegyengetett aprómorzsás szerkezetû talajt készítsünk elõ, és elegendõ vizet biztosítsunk a mag vagy a kész gyepszõnyeg számára. A fûnyírót állítsuk nagyobb vágási magasságra, hogy ne túl alacsony fû maradjon a nyírások után a tli fagyos idõszakra.

Ha kerti tavat is szeretnénk a kertünkbe, azt kiáshatjuk, befóliázhatjuk, még fel is tölthetjük õsszel, de vízinövényekkel, halakkal ráérünk tavasszal benépesíteni azt.

Ha vannak fagyérzékeny növények a kertünkben, akkor azokat be kell takarnunk, vagy ha dézsás növény, a télikertbe bevinnünk az elsõ komolyabb fagyok elõtt. A kiültetett fagyérzékeny növényeket természetes anyagokból fonott növénytakarókkal, vagy levegõbuborékos fóliával is védhetjük, csak a tavaszi kicsomagolásról nem szabad elfelejtkeznünk, nehogy berohadjanak a zöld részek.

Ha lomblevelû örökzöldeket szeretnénk telepíteni a kertbe, jól válasszuk meg a helyet. Ezek a növények nem tehetõk olyan helyre, ahol télen rájuk süt a nap, mert ekkor a föld fölötti részén elkezdenek párologtatni a levelek, de a fagyott földbõl a gyökér képtelen vizet felvenni, és kiszárad a növény. Inkább tegyük félárnyékos, árnyékos helyre ezeket, pl.: kecskerágók, babérmeggyek, korallberkenyék…

 

Gyakorlottaknak

Ha Ön már egy gyakorlott kertszakértõ, akkor bizonyára tudja, hogy:

•Az õszi idõszak az új fák és bokrok telepítésének ideje

•Az õsz a szervestrágyázás ideje, amikor a szükséges tápanyagot ilyen formában juttatjuk ki pl. a rododendronoknak.

•Ez az idõszak a lombseprés fõ ideje. Az összesöpört lombbal komposzthalmukat tölthetjük fel, valamint elégetve elejét vehetjük a lombleveleken áttelelõ kártevõk és kórokozók tavaszi fertõzésének.

  

•Ez az idõszak, amikor az évben utoljára használhatunk tápoldatokat, mert a késõbbi kijuttatás már fagyveszélyessé teheti az új hatásokat.

•Továbbá ez az idõszak a betakarítás és szüret ideje. A jól megérdemelt gyümölcsök, zöldségek betakarítása hálás fáradság, hiszen nincs nagyobb öröm, mint a pincébõl elõvenni a saját almát, krumplit, zöldségeket, diót… Minden gyümölcsöt célszerû felszednünk a földrõl illetve leszednünk a fákról, mert így elejét vehetjük a rajta megtelepedõ kártevõk és kórokozók áttelelésének és tavaszi felszaporodásának.

•Ez az idõszak, amikor a fagyérzékeny növényeket be kell takarnunk a tél ellen, vagy ha azok edényben vannak, ezzel együtt be kell õket vinnünk a télikertbe. Lásd az elõzõ oldal ide esõ része.

•A tavakat ilyenkor célszerû kitisztítani, a halak etetését visszafogni, majd a késõbbiekben fagyvédelmi eszközzel folyamatosan biztosítani, hogy ne fagyjon be teljesen a tél során.

•Az elvirágzott egynyári virágokat cseréljük ki árvácskákra, százszorszépre, díszkáposztára, krizantémra…

•Az évelõágyakat ássuk fel, távolítsuk el az elvirágzott részeket, vágjuk vissza az egyes növényeket, ha szükséges. Az évelõket, mocsári növényeket toosztással szaporíthatjuk ebben az idõszakban. Célszerû a jeltáblákat megírni még amíg felismerhetõek a növények, hogy tavasszal könnyû legyen beazonosítani azokat.

•A gyepet gyepszellõztetovel levegõztessük, gereblyézzük ki a levágott, beszáradt szálakat. Vegyük a fûnyíró kését magasabbra, hogy ne túl alacsonyan vágjuk a füvet a fagyok elõtt. Ha szükséges vásároljunk felülvetéshez szükséges fûmagkeveréket és ezzel tüntessük el a gyep foltjait.

•Erõsítsük meg a kerítés melletti szélfogó nádszövetet, ha elroncsolódott, cseréljük ki. Erõsítsük meg a fákat tartó karókat, a futó növények kikötözéseit ellenõrizzük.

 

Õsz a teraszon

Magyarországon szeptember végétõl kezdõdik a fagyveszélyes idõszak. Ez persze még nem komoly, de - fõleg külterületeken - alkalmankénti talaj menti fagyokat jelent. Ekkortól kezd véget érni az erkélyre, teraszra, kertbe kitett mediterrán növényeink nyaralása. A balkonládákba ültetett egész nyáron át virító muskátlijaink és más egynyári virágaink is lassan elfáradnak, és egyre kevesebb virággal gyönyörködtetnek bennünket. Mikor azt halljuk a meteorológiai jelentésekben, hogy talaj menti fagyok várhatóak, még nem kell aggódva bemenekítenünk a kitett szobanövényeinket, leandereket és más mediterrán növényeket, hiszen ezek a növények saját hazájukban is kapnak néhány mínusz fok hideget, mely szükséges is a virágképzodésükhöz és rendes fejlodésükhöz. Arról nem is beszélve, hogy ezek az értékek általában városon kívüli területekre és nem a mi ablakpárkányunkra, magas erkélyünkre értendõek. Tehát ráérünk a komolyabb fagyok beköszöntésekor bevinni ezeket a fagyérzékeny növényeket, de fontos, hogy ne a 21 C-os lakásba, hanem 0-10 C közötti világos, fagymentes, de hûvös helyre vigyük õket. Ezekkel a növényekkel nincs (gránátalma, leander, sétányrózsa, bougainvillaea, enciánfa stb..) semmi egyéb tennivalónk a télen, mint hetente egyszer kevés vízzel megöntözni és lehullott leveleiket eltávolítani. Április végétõl, mikortól már nem várhatóak fagyok, megint kitehetõek a szabadba. Ekkortól célszerû visszavágni és tápoldatozni õket, hogy sok szép virág díszítse majd kertünket, erkélyünket.

Az egész nyáron kitartóan virágzó muskátlijainkat csak a fagyok tudják megállítani. Ekkortól vigyük be ezeket is hasonlóan világos, de fûtetlen helyre. Néhány fokos mínuszokat is elviselnek, csak ne felejtsük el megöntözni õket legalább kéthetente. Ekkortól már ne tápoldatozzuk õket, inkább vágjuk vissza a túlnott részeket, és csak április végétõl, mikor megint kitesszük, akkor kezdjük megint a tápanyag-utánpótlást.

Mind a mediterrán növényekre, mind pedig a muskátlikra vonatkozik, hogy ha kinövik edényeiket, tavasszal majd át kell ültetni õket. A balkonládában teleltetett muskátlik földjét is célszerû kicserélni, mert nagyon kiszívják belõlük a növények a tápanyagot egy nyár alatt.

Õszi, téli virágok edényben


Ha azt akarjuk, hogy az elvirágzott egynyárink után ne maradjon üres az erkélyláda, ültessünk bele õsszel és télen is dekoratív növényeket. Ez esetben vegyük ki az elvirágzott egynyárikat, a maradék földet forgassuk meg, lazítsuk fel kislapáttal, és ültessünk krizantémokat, hebéket, hangaféléket, törpe örökzöldeket bele. A hiányzó földet pótoljuk. Az így beültetett krizantémok egész õsszel, a csarabok egész télen át virágoznak, az örökzöldek pedig zöld színükkel dobják fel a környezetet. A krizantémokról mindig szedjük le az elhervadt virágokat, mert nagyon könnyen gombás megbetegedésekhez vezethet, ha ezeket rajtahagyjuk a növényen. A hebéket, hangaféléket, törpe örökzöldeket, ha megnõnek, ki is ültethetjük a kertbe. A hangafélékrõl mindig rázzuk le a havat, mert könnyen letörnek és berohadnak a virágos kis ágak. Ezek egyébként õsztõl tavaszig virágoznak piros, rózsaszín és fehérszínekben. Tudni kell róluk, hogy a tõzeges, enyhén savanyú talajt szeretik, és ha tavasszal kiültetjük, nagyon sok öntözést kívánnak a sziklakertben, mert nehezen bírják a nálunk eloforduló nagy melegeket.

Ezeket a növényeket tehetjük edénybe is a bejárathoz, hogy az érkezõ vendéget barátságosan fogadjuk, de elhelyezhetjük õket bárhol a kertben, ablakpárkányon, erkélyen. Ültethetünk még árvácskákat, százszorszépeket, vagy díszkáposztát is akár, melyek a fagyokig még ékes díszei lehetnek kertünknek.

Fontos tudni, hogy nem mindegy, milyen edényt választunk, mert nem mind fagyálló. Célszerû természetes anyagból választani a virágtartót, így pl. pirogránit kõedényeket, vagy fadézsákat használhatunk teljes fagyállósági biztonsággal. Az egyszerû agyagcserepeket már nem mondhatjuk ilyen biztosra, de lehet vele próbálkozni, mert átlagos télen ezek is elegendõek, csak arra kell figyelni, hogy az alja le ne fagyjon a cserépnek. Ennek úgy tudjuk elejét venni, hogy deszkát vagy valamilyen fakorongot teszünk alá, amely által nem érintkezik közvetlenül a talajjal, és így a cserép vizes, alsó része nem fagy le, nem fog tavasszal szétválni a falától az alja.

Érdemes beültetnünk néhány edénykét, mert nagyon barátságossá teszi az emberi környezetet a komor õszi és téli idõben e a néhány virág.