Végre elvonulóban van a tél, és a meleg szobában töltött
hosszú napok után megint ki-kimerészkedünk a még hűvös,
de már sok teendővel váró kiskertünkbe.
A hóolvadás után, mikor még nem tavaszodott ki teljesen,
de a tél már elvonulóban van, itt az ideje az első metszésnek.
Metsszük meg azokat a díszbokrokat, amelyek hosszú vesszőn
virágoznak (jázmin, nyáriorgona stb.), hogy a nyár eleji
virágzásuk minél dúsabb, gazdagabb lehessen.
A téli fagyok elmúltával kezdjük el kitakarni a beteleltetett
fagyérzékeny növényeinket (magas törzsön oltott fajok, kint
hagyott edényes növények stb.). Tisztítsuk ki a sövények
alját, gyűjtsük össze a leszáradt lombot, és metsszük le
a tél során esetleg elfagyott, letöredezett növényi részeket.
Ha új sövényt is telepítünk, jelöljük ki a pontos vonalát,
és készítsük elő a talajt.
Készítsük elő a talajt a fák, cserjék ültetéséhez. Lazítsuk
fel a télen megtömörödött rétegeket, ássuk ki a gödröket
a növényeknek, javítsuk fel szerves trágyával és hagyjuk
ülepedni az ültetésig. Fagymentes időben már ültethetünk
földlabdás fákat, cserjéket, rózsát is. Az újonnan ültetett
növényeket fokozottan védjük az erős tavaszi szelek kártékony
hatásától karózással, erős kikötözéssel.
A gyepről, évelőágyakból gyűjtsük össze az őszről ottmaradt
leveleket, elszáradt füvet. A fagyfoltos gyepet lazítsuk
meg, vezessük el a vizet, és tavasszal vessük felül a foltokat.
Az évelőágyakat trágyázzuk meg, és forgassuk be a talajba.
Fagymentes napokon ültessünk hagymásokat, hidegtűrő évelőket.
Tisztítsuk ki az ágyásokat, erősítsük meg az ágyásszegélyeket.
Nézzük meg a kint teleltetett növényeket, hogy nincs-e rajtuk
elfagyott, letöredezett rész, amit el kellene távolítani.
Azt is nézzük meg, nem fagyott-e szét egy-egy cserép, s
ha igen, cseréljük ki, mert később ki fog benne száradni
a növény gyökérzete. Még ne takarjuk ki az edényeket, csak
majd a fagyok elmúltával. Ha száraznak találjuk az időt,
öntözzük meg az edényben tartott növényeket.
Melegebb, naposabb időben vegyük elő azokat az edényeket,
melyekbe tavasszal szeretnénk majd ültetni, és tegyük rendbe
őket. Tisztítsuk meg, nézzük meg, hogy van-e mindhez alátét,
nézzük át, hogy ne legyenek repedtek, mert azokból elfolyik
az öntözővíz.
Gyűjtsük össze a lehullott lombot, és komposztáljuk.
Fagymentes időben végezzünk vazelinolajos lemosó permetezést.
Kötözzük huzalhoz a málna és szederfajták vesszőit, metsszük
meg a ribiszkéket. Folytassuk az almatermésűek metszését,
a csonthájasokat csak az időszak vége felé, pirosbimbós
állapotban metsszük meg.
A metszésekkor keletkező nyesedéket mindig gyűjtsük össze,
és lehetőleg égessük is el, mert sokszor ezeken telelnek
a kártevők és kórokozók.
A tavat továbbra is lékeljük, ha fagyos lenne az idő. Ha
nincs fagy, tisztítsuk meg a tavat a belehullott falevelektől,
ágaktól. Az időszak vége felé már elkezdhetjük etetni a
kerti tó halait fehérjedús haltáppal.
Ássuk fel a fák, cserjék körüli részt (a rózsák
sekély gyökeresedése miatt ezek talaját inkább csak kézzel,
vagy kis kézi szerszámokkal lazítsuk meg), terítsük szerves
trágyát köréjük és dolgozzuk be a talajba.
Az újonnan telepítendő fák, cserjék helyét ássuk ki, tegyünk
szerves trágyát a gödörbe, és telepítsük el a növényt. Szúrjunk
melléjük karót, és kötözzük ki őket, hogy az erős tavaszi
szelek nehogy kiforgassák a még be nem gyökeresedett fákat.
Tányérozzuk ki és öntözzük meg a beültetett fákat, cserjéket.
Az eltelepített fákat, sövénynövényeket általában célszerű
visszametszeni, hogy jobban gyökeresedjenek. Ültessük ki
és metsszük kicsit (a futórózsákat erőteljesebben) vissza
a konténeres rózsákat is.
Távolítsuk el az elvirágzott részeket a rododendronokról,
azáleákról, hangafélékről. Metsszük meg a hortenziákat,
nyáriorgonákat, és az általában elfagyott növényi részeket.
Az időszak második felétől már fokozottan figyelni kell
a gyomok időben történő eltávolítására, mert sok vizet vesznek
el kedvenc dísznövényeink elől, és erősen rontják egy-ez
szép ágyás esztétikai hatását. Talajtakarással hamar elejét
vehetjük a gyomok feltörésének, de ezt mindig gyommentes
területre terítsük le, és ne sajnáljunk kellő mennyiségű
fenyőkérget kiszórni, mert csak megfelelő vastagságnál érvényesül
a várt gyomelnyomó hatás.
Májustól már bátran ültethetünk örökzöldeket és fagyérzékeny
növényeket is. Ekkortól elkezdhetjük eltávolítani az orgonabokrok
körül előtörő erős tősarjakat is, és megmetszhetjük a sövény-
és talajtakaró növényeinket is.
Tavaszi teendők a
gyep, sziklakert, évelőágyak gondozásakor:
A télen megtömörödött gyep talaját lazítsuk
fel, levegőztessük meg. Kezeljük tápoldattal vagy műtrágyával,
hogy megerősödjön, és a hiányzó tápanyagot megkapja. Ha
foltos a gyepünk, nézzük meg, hogy nem a talajegyenetlenségből
adódik-e, nem egy-egy mélyedés-e az oka. Ha igen, egyengessük
el a talajt, töltsük fel a mélyedéseket, majd vessük felül
speciális felülvető fűmagkeverékkel. Ne feledjük el, hogy
most már melegebbek a nappalok, tehát öntözni kell.
Elkezdhetjük a gyomírószerek használatát is a gyepeken,
csak ügyeljünk rá, hogy az így kezelt és nyírt fű nyesedékét
ne használjuk fel azonnal, csak kb. fél éves komposztálás
után. Alkalmazzuk a kézi, mechanikai gyomirtást is, ha szükséges,
még mielőtt túlzottan megerősödnének a gyomok.
A gyepek nyírását kb. 10 cm magasságnál kezdjük, de mindig
ügyeljünk a megfelelő vízpótlásra. A levágott füvet ne terítsük
szét a gyepen, mert gyommagokat tartalmazhat. Használjunk
nitrogéntartalmú speciális gyeptrágyát, hogy pótoljuk a
növekedéshez szükséges tápanyagokat.
A szegélyeket is nyírjuk meg, kötözzük fel az esetleg a
gyep fölé hajló bokrok ágait, hogy ne árnyékoljanak, különben
hosszútávon ki fog alatta kopni a fű.
Folyamatosan figyeljük, hol kopik a fű, és vessük felül,
valamint rendszeresen öntözzük, nyírjuk, gyomtalanítsuk
a gyepet, hogy megőrizzük egyöntetű szépségét.
Az évelőágyakat lazítsuk fel, forgassuk bele a kiszórt szerves
trágyát vagy speciális műtrágyát. Ha vannak elvirágzott
hagymások az ágyásban, vágjuk le az elszáradt virágszárakat,
de a hagymákat majd csak később szedjük fel.
Folytassuk tovább az évelők ültetését, s hogy a későbbiekben
jobban beazonosíthassuk, tegyünk a tövek mellé egy-egy jeltáblát
az adott növény nevének feltüntetésével. Ha pedig már beállt
ágyásunk, sziklakertünk van, vágjuk vissza az idős töveket,
és ha szükségesnek találjuk, ritkítsuk meg ezeket. Folyamatosan
tartsuk gyommentesen a talajt, ha lehet, takarjuk fenyőkéreggel,
kőzúzalékkal, hogy ne kelljen annyit gyomlálni, és ne száradjon
ki hamar a talajfelszín. Ne felejtkezzünk meg az öntözésről
sem, hiszen ezeknek a növényeknek a talajfelszínhez közel
helyezkedik el a gyökerük, ezért hamar kiszáradhatnak. A
már elvirágzott kora tavaszi évelők száraz virágait vágjuk
vissza, tápoldatozzuk folyamatosan, hogy augusztusban még
egy gyengébb másodvirágzást produkálhassanak ezek a növények.
Az áprilisi fagyok elmúltával, nagy biztonsággal kihozhatjuk
az edényben nevelt fagyérzékeny növényeinket. Ha teleltetés
előtt nem tettük meg, vágjuk vissza most a mediterrán növényeinket,
ha szükséges (a gyökerek teljesen beszőtték a földlabdát),
ültessük át nagyobb edénybe, majd folyamatos tápoldatozással
késztessük őket nyári virágzásra. Meleg, szélvédett helyen,
a gyors növekedés következtében megnőtt nagy víztartalmú
hajtásokat folyamatosan figyeljük, mert gyorsan elterjedhet
rajtuk a levéltetvek és a pajzstetvek több nemzedéke is.
Az első tünetek (mézharmat, levéltetű, hulló levelek) észlelésekor
azonnal használjunk speciális rovarölő szert, hogy idejében
elejét vegyük a fertőzésnek.
Ha voltak elvirágzott hagymásaink, vágjuk vissza őket, és
ültessünk egynyáriakat helyükbe.
Az időszak vége felé már kitehetjük a függő kosarakba kiültetett
ámpolnás növényeket, csak figyeljünk rá, hogy ne túl szeles
helyre akasszuk ki őket, mert nagy kárt tehet bennük az
erős szél.
Fokozottan figyeljük az esetlegesen fellépő kártevőkre és
kórokozókra, mert ha nem vesszük időben észre, és nem kezdjük
meg a védekezést, átterjedhetnek a dísznövényekre is a betegségek.
Fontos, hogy a permetezést a virágzási időszakban csak a
méhekre nem veszélyes szerekkel végezzük. Folyamatosan öntözzünk,
és ha megtömörödöttnek látjuk a talajt, ássuk fel a fák
körül, hogy jobb legyen a vízelvezetés.
A bogyósok (málna, szeder) növekvő hajtásait folyamatosan
kötözzük, ha kell, húzzunk ki új huzalokat.
Az almatermésűeken és a csonthéjasokon is jól láthatóak
már a kötődött gyümölcsök. Ha szükséges, ritkítsuk meg,
de ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy az almatermésűeknél
van még egy természetes gyümölcsritkulás júniusban.
Tavasszal már bátran ültethetjük a vízinövényeket
is, akár vízfelszínieket, akár mélyvízieket, vagy vízpartiakat.
Most szaporíthatjuk a tavirózsákat, ha a rizómájukat felvágjuk,
csak figyeljünk rá, hogy minden részen legyen növekedési
pont.
A tó vizét folyamatosan algátlanítsuk algairtó szerekkel
és egyszerű hálós módszerrel egyaránt. Ha túl gyorsnak és
nagyon zavarónak érezzük az algák elszaporodását, lehet,
hogy túl napos helyen van a kerti vaunk. Ekkor célszerű
magas növésű vízparti társulásban megszokott növényeket
ültetni a napos oldalára (bambuszok, fűzek), hogy beárnyékoljuk
a vízfelületet. Ekkor azonban azzal kell számolnunk, hogy
tavunkba levelek hullanak majd, amit szintén meg kell majd
tisztogatni olykor-olykor a tavat.
A halakat etessük folyamatosan a széles körben kapható speciális
haleledelekkel.